5. Özönvíz

A teremtés szerinti időszámítás első 1656 évében a Föld benépesedett, és ahogy ma is, csak kevesen voltak hűségesek a Teremtőhöz. Mire az özönvíz elérkezett, ezek a hűségesek elaludtak az Úrban, és így nem kellett meglátniuk a világ pusztulását, benne családtagjaikat, fiaikat, unokáikat és további leszármazottaikat, akik mind vízbe fulladtak. Metusélah (nevének közismertebb változata szerint Matuzsálem) élt a Földön legtovább, 969 évet, de az özönvíz megérkezése előtt ő is meghalt, Lámek, a fia is, aki Noé apja volt. Noé egyedül maradt 3 fiával, feleségével, menyeivel, összesen 8-an maradtak. A világból senki nem hitte el, hogy Isten özönvizet bocsát a Földre. Noét valószínűleg egy hóbortos öreg embernek tekintették, és nem sokat adtak szavára, nem is mentek be a bárkába. Mind elvesztek.

A Föld visszakerült teremtéskori alapállapotába: megint vízbolygó volt, csak annyiban más, hogy a teremtéskor tiszta volt, Isten Lelke lebegett a tiszta vizek felett, 1656 év múlva pedig megtelt olyan emberekkel, akikben a bűn genetikailag átörökítődött, és az állatvilág is hasonló módon megromlott, és úgy tűnik voltak állat-ember keverékek is. Ezeknek holttestei borították a tenger mélyét, és Isten eltemette őket egy nagy földrengéssel a Föld mélyébe. Az egész akkori világ elveszett, és a mélybe süllyedt. Az emberi és állati tetemekből lett a kőolaj, a növényekből a kőszén. Minden, kőzetben található ősmaradvány a bűneset óta az 1656 éven belül keletkezett, illetve az özönvíz idején.

A kontinensek is átrendeződtek, és teljesen új földrajzi viszonyok alakultak ki. Akkor keletkeztek a mélytengeri árkok, a földkéreg megrepedezése miatt, az Atlanti-óceáni hátság, és azóta mozgásban van, amit a tudomány lemeztektonika néven tart számon, a föld rengésit pedig mindannyian tapasztaljuk. Ide tartoznak a földfelszíni és tenger alatti vulkáni tevékenységek is. Isten megrázta a Földet, és a Föld képzeletbeli tengelye kimozdult a helyéről. Jelenleg a Nap körüli keringés (ekliptika) síkjával 23.5 fokos szöget zár be, de ez eredetileg nem így volt. Egy új világ jött létre, amelybe Noé és családja áthajózott az állatvilág képviselőivel együtt. A tisztákból 7-7 pár, a tisztátalanokból 2-2 pár. A bárka nem volt kormánylapáttal vagy motorral felszerelve, vitorlája sem volt. Ember által irányíthatatlan volt, csak Isten oltalmazta. A Mózes első könyvében leírtak szerinti idő elteltével a bárka megfeneklett az Ararát hegyének tetején, egy sziklapárkányon, amit Isten készített elő, mintegy "leszállópályát" a bárka számára, amit Ő maga kormányzott oda. Amikor a bárka megfeneklett az Araráton, még víz borította a Földet, és csak lassacskán fogyott a víz, amíg végre meglátszottak a hegyek, és végül teljesen leapadt majd megszáradt a Föld. Kialakult véglegesnek mondható, mai arculata. Elhagyhatták a bárkát emberek és állatok, és újra indulhatott a földi élet, de már nem úgy, mint a teremtéskor, mert bűnnel fertőzött volt, és ez magában hordta a ragadozók jelenlétének félelmét és a halál fájdalmát. Vadásztak egymásra.
A dinoszauruszok, triceratopsz és társai, ha léteztek egyáltalán, akkor vagy az özönvíz előtti emberek genetikai manipulációinak elszabadult fajai voltak, és akkor nem kerültek be a bárkába, mert nem Isten alkotta őket, és akkor elvesztek az özönvíz mélyében, vagy ha felkerültek volna a bárkára, akkor még ma is itt kellene lenniük. Tény, hogy rengeteg állatfaj pusztult ki az emberi tevékenység miatt. Egy harmadik lehetőségként meghagyhatjuk azt a helyzetet, amikor bekerültek a bárkába, átjöttek az új világba, de hamar kipusztították őket, mert egyrészt ragadozó mivoltuknál fogva veszélyesek voltak, a növényevőket meg megették a ragadozók, köztük a csúcsragadozó, az ember.

A lényeg mindebből az, hogy egy triceratopsz óriási csontváza alatt állva még nem kell azt gondolni, hogy az evolúció bizonyítékát látjuk. Egy ilyen csontvázat ma már hiteles minőségben elő lehet állítani, még akár "antikolva" is. A régészeti és történelmi hamisítások nem állnak messze a bűnös ember természetétől, főleg nem a háttérben megbújó Sátántól, aki minden befolyását latba veti annak érdekében, hogy az emberekkel elfeledtesse a Teremtő Istent, és helyette valami más elgondolást nyújtson, de azt nagyon tudományosan. Idő vonatkozásában évmilliókban beszél, akár csak a messziről jött ember, aki azt mond, amit akar, és nem tudjuk ellenőrizni. Évmilliók távlatából semmit nem lehet ellenőrizni. Különösen azt nem tudják megmondani a geológusok egy kőbél kapcsán, hogy az a csiga, amelyiknek a házát kitöltötte a ki tudja hány éves iszap, az a csiga mikor halt meg, és az az iszap mikor került bele a csigaházba, mert az iszap kora és a csiga halálának időpontja nyilván nem egyezik meg.

Egy másik lényeges szempont, amit az evolúció tanulmányozásakor érdemes figyelembe venni, az az, hogy maga az evolúciós életforma egy rendkívül gonosz és kegyetlen dolog, ahol minden csak a túlélésről szól. Nagyon tudományosan ezt úgy hívják, hogy természetes kiválasztódás. Az erősebb, megeszi a gyengébbet, elevenen szétmarcangolja, mint ahogy ezt a bűn világában ma is láthatjuk. Félelem, állandó stressz, menekülés, halál. Na, ez aztán jól ki van találva, és hát erre nem lehet azt mondani, hogy "ímé minden igen jó". Jézus egyszer elmagyarázta a jó és a rossz fa példázatában nagyon részletesen, hogy melyik fa milyen gyümölcsöt terem, és milyent nem terem, mert gyümölcseiről ismerjük meg őket. Azt mondta, hogy a rossz fa nem terem jó gyümölcsöt. A jó gyümölcs viszont - csak kettőt említek belőlük: szeretet és szépség - tagadhatatlanul jelen vannak világunkban. Akkor most ezt melyik fa teremte? Nyilván a jó fa, mert csak az képes jó gyümölcsöt teremni, és annak minden mozzanatáról elmondható, hogy "ímé igen jó". Ez pedig a TEREMTÉS.

Kicsit messze kanyarodtunk az özönvíztől, de ez szerves része a teremtés kontra evolúció gondolatkörnek, és meghatározza hitünket, jelen életünk minőségét is, mert az evolúció nevű rossz fa az emberi gondolkodásban megtermi a maga rossz gyümölcsét: többnejűség, homoszexualitás, transzvesztiták, paráznaság, házasságtörés, mindenféle erkölcstelenség, szabadosság, szabadelvűség, rablás, lopás, erőszak, gyilkosság. Nyilván nem soroltam fel mindent, de a példákból érthető a lényeg. Ezek a dolgok is jelen vannak a világban, de nem az evolúció igazolásaként, hanem ennek a tévhitnek a sajnálatos következményeként. Mindez a bűn következménye.

Noé fiai is magukban hordozták a bűn okozta genetikai romlást, és továbbadták azt utódaiknak, akikben ez a romlási folyamat nem állt meg, hanem tovább haladt. Jellemben, egészségromlásban, életkor csökkenésében, testmagasság csökkenésében. Azok az óriások, akik az özönvíz előtt éltek, ma már nem találhatók meg, mert a Föld mélyében kőolaj lett belőlük, viszont Noé és fiai, unokái és azok leszármazottainak csontvázait meg lehet találni a Föld porában, mert ők már az özönvíz után éltek és temettettek el. Még Izrael honfoglalásának idejében is azt olvashatjuk a Bibliában, hogy "óriások voltak azon a földön", nagy és szálas nép, az Anák fiai (V. Móz. 9, 2), és még egyéb helyein is megemlékezik erről a Biblia. (www.biblia.hu - keresés a bibliában: óriások). Ezért nem lehetetlen, hogy ilyen csontvázakkal találkozhat az emberiség. Természetesen lehetnek ezek között is hamisított fotók az interneten, csak azért, hogy rontsák a bibliai teremtéstörténet hitelét, de ahogy a bárka fenn van az Araráton és ma is láthatóak körvonalai a jégbe fagyott hegytetőn, úgy az óriások csontvázai is itt nyugszanak a Föld porában.

Noé családja áthozott a régi világból sokféle tudományt, és a világ elég hamar eljutott ugyanarra a fejlettségi szintre, mint az özönvíz előtt. Piramisok, különleges világító eszközök, térképészet, utazás, felfedezés az új bolygón. Bábel tornyának építésekor a nyelvek összekeverésével Isten megfékezte egy időre a bűn rohamos terjedését, hogy ne kelljen megint olyan drasztikusan beavatkozni az emberiség történelmébe, de napjainkra ismét megsokasult az ember gonoszsága a Földön, ... és Te mit gondolsz, Kedves Olvasó, vajon meddig tűri még ezt Isten?