6. Noé leszármazottai

Noénak 3 fia volt, Sém, Khám és Jáfet, akik még az özönvíz előtt megházasodtak, gyermekeik viszont csak az új világban születtek.

Sém leszármazottai a sémiták, néhány kiemelkedő név közülük: Arpaksád, Sela, Héber, Péleg, Réu, Serug, Nákhor, Tháré, Ábrám, Izsák, Jákob (Izrael), és 12 fia, Izrael 12 törzse. Ábrahámnak Izsák előtt született egy fia Ismael, az egyiptomi Hagártól, aki Sára szolgálója volt, de amikor megszületett Izsák, el kellett küldeni Ismaelt és Hagart. Az Úr azonban gondot viselt rájuk, bár az Úr jövendölése szerint Ismael "vad természetű ember lesz, az ő keze mindenek ellen, és mindenek keze ő ellene; és minden ő atyjafiának ellenében üti fel sátorát" (I. Móz. 16,12), mint ahogy leszármazottaitól ezt mind a mai napig tapasztalni lehet.
Khám utódai között találjuk Khust (5. rajz), fia Nimród, aki Bábelt építette, és olyan ma is ismerős nevek, mint Erekh, Akkád, Sineár, Ninive, Micráim unokáitól származtak a filiszteusok (palesztínok), Kánaántól az emoreusok jebuzeusok, khivveusok, girgazeusok (azok a népek, akiket az Úr kiűzött Kánaán földjéről amikor Izrael kijött Egyiptomból, és bevonult az ígéret földjére. A Sodoma és Gomora nevek is ezekhez a népekhez köthetők.
Jáfet utódai között ott van Mágog, Mések, Thubál, Jáván, akiktől a szigetlakó népek származnak.

Noé és fiai magukkal hozták a régi világ tudását is, annak minden ismeretanyagát, hiszen egy nyelvet beszéltek, és memóriájuk képes volt mindent rögzíteni és emlékezni a régi dolgokra.
Megépítették a bábeli tornyot, amelyet az Úr lerombolt, mert azért épült, hogy tornyának teteje az eget érje, és nevet szerezzenek maguknak, és várost, hogy el ne széledjenek a Földön. Az Úr összezavarta a nyelvüket, így nem tudták a tornyot megépíteni, és az egymás közti kommunikáció is nehézkessé vált, a bűn a továbbiakban már nem tudott olyan fékevesztett iramban terjedni, mint az özönvíz előtt.
Néhány száz éven belül elszaporodtak, elszéledtek a Földön, az új födet feltérképezték, aztán háborúzni kezdetek. A szörnyű pusztítás emlékeit őrzik a hatalmas kőszobrok, az óriási bombatölcsérek, amelyeket leginkább üstökösök becsapódási nyomainak vélnek, a repülőgépekről fennmaradt makettek és rajzok, mint régészeti leletek. A régi tudás és hitvilág egyfajta okkultizmussal vegyítve ma is látható a piramisokban, amelyek a világ minden pontján fellelhetők. Erről a korról szól egy különleges könyv. Címe: az Elveszett nemzetek titkai, amely ezen a honlapon megtalálható, képekkel illusztrálva.

A háborúk következtében egyes területek lakhatatlanná váltak. Sokan elpusztultak, sok tudás és ismeret vált semmivé a régi világból, és egyfajta primitív szintre süllyedt az emberiség. Voltak gazdagok a jómódban és szegények, akik barlangokban laktak, akiket a mai tudomány ősembernek nevez. Ma is vannak ennyire szélsőséges körülmények egy időben a Föld különböző tájain.

Noé 950 évet élt, és a teremtés szerinti 2006-dik évben halt meg. Ábrám ekkor már mintegy 50 éves volt, és hát az azonos hitet valló emberek szívesen keresik egymás társaságát. Ábrám és Noé kortársak voltak. Noé biztos, hogy minden tudását és Istennel szerzett tapasztalatát átadta neki.

Az akkor élt emberek még mindig óriások voltak a mai ember testmagasságához mérten, így lehetséges óriáscsontvázakat találni a régészeti ásatások során.

Lényeg az, hogy az élet újraindult, az emberek természetközelibb állapotban éltek, a bűn terjedése lelassult, és Ábrahámnak meg lehetett ígérni, hogy "a te magodban áldatnak meg a Föld minden nemzetségei". A reménység - bár még messze volt - közeledett a beteljesedéshez.

A nemzetségi táblázatok alapján áll össze a teremtés szerinti időegyenes, a rajzok tetején, alul viszont az emberi időszámítások egymáshoz való viszonya látható (keresztény, kínai, maja, egyiptomi, zsidó, a későbbi rajzokon a római is megjelenik, ami nagyon fontos a prófétai időszámítás kibontásának tekintetében).