12. Inkvizíció

Isten adott időt a keresztény egyháznak a megtérésre 1260 évet, amely 538-ban kezdődött, és az 1798-as francia forradalom vetett neki véget. Ekkor -a próféciának megfelelően (Jel 2,21-23)- a tengerből feljövő fenevad „halálos sebet” (Jel 13,3; és 13,12) kapott, mivel az akkori pápát fogságba vitte Berthier, Napóleon tábornoka, és a pápa ott is halt meg. A keresztes háborúkkal és inkvizícióval (mintegy 50 millió áldozat) sújtott világ fellélegzett egy időre, de 3 év múlva Velencében új pápát választottak, és a fenevad halálos sebe gyógyulásnak indult a róla szóló próféciának megfelelően, ami így szól a Jel 13,3 versében: „az ő halálos sebe meggyógyíttaték; és csodálván, az egész föld követé a fenevadat„. És ez még mindig az Isten látható egyháza a Földön... Sokak számára elég elgondolkodtató és megbotránkoztató a Római Katolikus Egyház működése. Még mai is hallani az egyház múltjának visszhangját: „A keresztények végiggyilkolták a fél világot!”
A fenevadnak adott idő megrövidíttetett, mert különben egy hűséges sem élte volna túl. Jézus így prófétált erről az időről: „És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.” (Mt 24, 22)
Hogyan valósult meg az idő megrövidítése? Úgy, hogy elkezdődött a reformáció 1517-ben, ami olyan nevekhez fűződik, mint: Luther Márton, Erasmus, Kálvin János, Zwingli, Tyndale, Wiklif, Withefild, Wesley. Akkora volt a vallási sötétség a keresztény világban, hogy Isten több helyen közel egy időben gyújtott világosságot. 1632-ben pedig Kolumbusz felfedezte az amerikai kontinenst, ahová a hit emberei közül nagyon sokan kivándoroltak. Az új föld menedéket nyújtott a hívőknek – Jel 12, 14-16 szerint. Ezek a zarándokatyák alapították meg a vallásszabadságáról híres Amerikai Egyesült Államokat, amelynek történelmével most nem kívánok tovább foglalkozni.

A Jelenések könyvének negyedik pecsétje ért véget 1517-ben, és kezdődött az ötödik pecsét – „Megölt lelkek az oltár alatt”. Itt mindjárt el kell mondani, hogy a Biblia egészének egybehangzó tanítása szerint a halottak nem élnek. Ezek a megölt lelkek az oltár alatt csak szimbolikus személyek. Az általuk elhangzott kérdésre adott Isteni válasz a fontos: Lesznek még, akik e hatalom keze által megöletnek, és akkor beteljesedik mind az ő szolgatársaik száma.
Az 5. és a 6. trombitában találunk két próféciát az elfajult egyház büntetéséről. Az egyik az iszlám-arab hódítás 1299-1449-között, amely időpróféciát pontosan beigazolt a történelem. A másik az Ottomán Török Birodalom hódítása, amely 1449-1840 között tombolt, a megromlott kereszténység büntetéseként, mint ahogy az ószövetségi időkben az elpártolt Izrael ellenségei által való Isteni büntetés. Mindkét büntető ítélet meghatározott prófétai idő szerint pontosan teljesedett be a történelemben.
1755-től számítjuk a 6. pecsétet, amely a jelekről szól. Jézus ugyanis azt mondta, hogy figyeljünk a jelekre (Mt 24. fejezetében), mert az angyal megesküdött Jánosnak a Jelenések 10. fejezetében, hogy idő többet nem lészen.
A tanítványok is azt kérdezték Jézustól, hogy mi lesz a jele a Te eljövetelednek és a világ végének?
Jézus pedig a Mt 24. fejezetében felsorolta a jeleket. Az egyik ilyen jel 1755. november 01-én volt, a Lisszaboni földrengés volt (kb. 9-es erősségű), amelyből az emberek Isten ítéletére következtettek, és a világ végét emlegették. Lisszabon hírhedt volt inkvizíciójáról. Az Isten által kiválasztott dátum sem véletlen. Ez ugyanis a kelta újév napja. A kelták, akik holtak húsát ették. Isten gyűlöli ezt az ünnepet. A második jel 1798. május 19-én a sötét nap volt az amerikai kontinens északi féltekéjén. Mindezekről részletesebben az Ellen White által írt Nagy küzdelem című könyvben lehet olvasni.
Mindeközben Jézus Krisztus, a mi nagy Főpapunk közbenjáró, bűnbocsátó szolgálatát végezte a mennyei templom szentélyében.